1. Bevezet�s

D�dnagyap�m naturalista fest� volt �s a k�pei kell� inspir�ci�val szolg�ltak ahhoz, hogy �r�k al�zatot �s vonzalmat �rezzek a m�v�szetek ir�nt. �reztem, sz�momra a m�v�szet a legfontosabb, tudtam nekem ezzel, �s csakis ezzel kell foglalkozni, hiszen im�dtam rajzolni. �lveztem azt, hogy amit szavakkal, vagy �r�sban nem tudtam elmondani, azt k�pekkel, rajzokkal elmes�lhettem. K�l�n�s kedvvel lapoztam kedvenc fest�im albumait.

El�sz�r rajzban pr�b�ltam kifejezni magamat, mert �gy gondoltam, minden m�v�szet alapja a rajz, �s ezt kell kell�k�ppen elsaj�t�tani ahhoz, hogy egy �jabb szintre l�phessek a m�v�szet ter�n. Majd tan�raim tan�cs�ra elkezdtem a fest�szettel is foglalkozni. A fest�szet vil�ga teljesen mag�val ragadott. M�g ink�bb bizonyoss� v�lt sz�momra, hogy nekem a m�v�szet �s azon bel�l is a fest�szet adhat �ltet� er�t, amelyb�l folyamatosan t�pl�lkozhatok. A m�v�szeteken bel�l nagy hat�ssal voltak r�m a renesz�nsz m�v�szet, Michelangelo szobrai (amit volt szerencs�m szem�lyesen is l�tni), Leonardo zsenialit�sa, k�s�rletez� k�pess�ge. Szerettem a klasszicist�kat, Ingres-t, David-ot. Im�dtam a magyar realist�kat, Munk�csy-t, Bencz�rt. Leny�g�z�tt fest�szet�k t�k�letess�ge, csod�lom azt amit az ut�korra hagytak, szerintem ebben rejlik a m�v�szet ereje. Ez�rt �rzem �gy hogy a m�v�szet �r�k.

„Olyan vil�gban �l�nk, ahol ha valaki megkoron�zza mag�t, kir�ly lesz. Mi�rt nem tesznek az emberek koron�t a fej�kre? Mert t�l gy�v�k ahhoz, hogy kir�lly� legyenek.”

- Friedrich Stowasser –

2. Hundertwasser

Hundertwasser  remek teljes�tm�nyt ny�jtott: nem csak saj�tmag�nak szerzett szem�lyes elismer�st, hanem kiv�vta az osztr�k m�v�szetnek a nemzetk�zi tekint�lyt. Nemzetk�zi h�ress�gg� v�lt, B�cs pedig visszanyerte �ltala szikr�z� f�ny�t. M�v�szete igazi alternat�v�t ny�jt a modern m�v�szet nagy r�sz�nek �ress�g�vel szemben.

Hundertwasser m�veiben ritka szigor� logika, mindent f�ny�z�en, meztelens�g�ben mutat meg, m�v�szet�ben nincs nyoma a leegyszer�s�t�snek. Alkot�saiban maga a t�rgy �ll el�t�rben, ker�li az elm�letiesked�st, �s ink�bb az �rz�ki dolgokat r�szes�ti el�nyben.

Negyven �v �ta sz�vvel-l�lekkel dolgozik, mint m�v�sz �s mesterember.

2.1. Hundertwasser �lete �s munk�ss�ga

1928. december 15-�n sz�letett B�csben Friedrich Stowasser n�ven. 1948-ban iratkozott be a K�pz�m�v�szeti Akad�mi�ra, azonban m�r h�rom h�nap eltelt�vel felf�ggesztette itt megkezdett tanulm�nyait; ugyanezen �vben vette fel a Hundertwasser nevet, melynek jelent�se: Sz�zv�z. Nevezte mag�t m�g Regentagnak Dunkelbuntnak is. Szerinte ha egy embernek sok neve van, sok szem�ly lesz bel�le. �s val�ban: fest�, �p�t�sz, �kol�gus �s saj�t haj�j�nak okleveles kapit�nya egy szem�lyben. De tervezett b�lyeget, �s kedvenc tart�kod�si hely�nek, �j-Z�landnak z�szl�t is.
Kezdetben f�leg nonfigurat�v fest�szettel foglalkozott. Rendk�v�l sz�nes, gyakran gy�ngyh�zas csillog�s� k�pein legink�bb Gustav Klimt dekorat�v szecesszi�s st�lus�nak, sz�nkezel�s�nek hat�sa jelenik meg. Els� ki�ll�t�sa 1952-ben ny�lt meg B�csben. K�zben egyre fokozottabban fordult �rdekl�d�se az �p�t�szet fel�. Az �tvenes �vek v�g�re kidolgozta e t�rgyban koncepci�j�t, amelynek ki�ltv�nyszer� form�ban adott hangot, �s amelyben fell�p a puszt�n a hideg �sszer�s�gen alapul�, elembertelened�, funkcion�lis �p�t�szet ellen. 1962-ben igen nagy siker� t�rlata ny�lt a Velencei Bienn�l�n. Ausztria hat�rain k�v�l is egyre n�vekv� ismerts�gre �s elismerts�gre tett szert; mind Nyugat-Eur�pa, mind az Egyes�lt �llamok nyilv�noss�ga �l�nk �rdekl�d�ssel vette k�r�l k�pz�m�v�szeti-�p�t�szeti kezdem�nyez�seit, megmozdul�sait; a neoavantg�rd mozgalmak idej�n happeningek r�sztvev�jek�nt is gyakran szerepelt. Mindezek mellett m�g k�l�n is kiemelhetj�k akt�v k�rnyezetv�d�i (tervez�i �s szervez�i) tev�kenys�g�t, amelyet �p�t�szeti megnyilv�nul�saival szorosan �sszekapcsolva 2000. febru�r 19-�n bek�vetkezett hal�l�ig v�gzett. A m�sodik haz�j�nak tekintett �j-Z�landon nyer v�gs� nyugalmat.

�p�t�sz p�ldak�pe Gaudi. Gy�l�li az egyenes vonalakat, mert a term�szetben ez nem fordul el�. Alkot�saiban gyakran haszn�l spir�lis mot�vumokat. Megihlett�k a keleti templomok hagymakupol�i  is. " Szerintem a hagymaforma gazdags�got, boldogs�got, j�l�tet, b�s�get �s term�kenys�get jelent. Olyan mint egy nagy has� n�." - vallja. A k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt �p�leteket k�nnyen felismerj�k nagyon is egy�ni jegyeir�l, elemeir�l, vagyis az igen jellegzetes d�sz�t�st�lusr�l. �l�nk, m�ly erej�, �letteli sz�nek kavalk�dja; a term�szeti form�k�val rokon, szab�lytalanul burj�nz� alakzatok; tarka, girbegurba oszlopok; kupol�k; egy-egy csipetnyi humor a legv�ratlanabb helyeken is; egy-egy szellemes, �tletes megold�s a legapr�bb r�szletekben is – nos igen: ez mind-mind saj�tja Hundertwasser �p�leteinek. �m azt kell megl�tnunk, hogy a megjelen� st�lusjegyek m�gsem csup�n a v�ratlans�g, a megh�kkent�s c�lj�b�l sz�lettek, hiszen t�bbr�l van itt sz�: az �p�t�szet hat�rter�letein j�runk,– azaz hogyan v�lhatna val�s�gg� az egyszerre ember- �s term�szetk�zpont� �p�t�szet. Hundertwasser sz�m�ra tal�n mindv�gig az lehetett a leghangs�lyosabb k�rd�s, hogyan �lhetne harmonikusan egy�tt az ember �s �l�, eleven k�rnyezete.

2.2. Hundertwasser-h�z A b�csi szecesszi�, valamint a h�bor� ut�ni �cole de Paris fest�szete, az informel �s az expresszionizmus elemeib�l dolgozta ki az �tvenes �vekben az absztrakci� �s a figurativit�s hat�r�n mozg� st�lus�t, 1955-ben a transzautomatizmus elm�let�t. Dekorat�v formavil�ga n�pszer� �s vitatott alkalmaz�s�val az �ltala tervezett �p�leteken is tal�lkozunk, �gy a b�csi Hundertwasser-h�zon �s a hullad�kfeldolgoz� �p�let�n.

B�cs v�rosa azzal a k�r�ssel fordult Hundertwasserhez, hogy �p�tse meg ut�pisztikus h�zainak egyik�t, valami k�l�nlegeset, amely megtestes�ten� Hundertwasser ide�ljait.

A l�wengassei h�z tulajdonk�ppen egy f�gg�leges fal� , minden egyes, k�l�nf�le sz�nekkel megk�l�nb�ztetett lak�sa szil�rd alakzat, �nmag�ba z�rt egys�g a h�zon bel�l.

A tet� vid�man lend�letes vonala Gaud� Casa Mil�j�ra eml�keztet, melynek azonban nincsenek az alattuk l�v� lak�sb�l el�rhet� kertjei, teraszai. Sz�les, �velt l�pcs�k vezetnek az utc�ra, hatalmas parbolikus �v� bej�rati bolt�vek is Gaudira eml�keztetnek, Hundertwasser a bels� teret , amely egy nyereg�v j�tsz�t�rnek haszn�lta fel. Az �p�let minden egyes r�sze hasznosan van kialak�tva.

Hundertwasser a h�z fel�p�t�s�hez k�szen kaphat� elemeket haszn�lt az �p�t�szeti k�lts�gek cs�kkent�s�re, de ezeket szokatlanul �j m�don kombin�lta. Mag�n az �p�leten nem egys�ges a st�lus, hanem egy piacon kaphat� term�kekb�l �ssze�ll�tott kever�k, f�ny�z� hat�ssal elegy�tve. R�gi v�gya szerint f�kat �ltetett a h�z tetej�re, amelyek �rny�kot ny�jtanak �s d�sz�tenek, sz�nes�tik a h�zat, tiszt�tj�k a leveg�t �s a b�s�g hat�s�t keltik. A tet�kert el�rhet� egy l�pcs�sor seg�ts�g�vel az alacsonyabb emeleteken lak�k sz�m�ra is.

A h�z nem �k�l�gikai, hanem stir�lis halad�st jelent. Nem tudom�nyos-technikai, hanem t�rsadalmi megnyilatkoz�s. „Ez a h�z az emberi halad�s egyik l�p�se a term�szettel �s a kreativit�ssal val� harm�nia fel�.”

„A pop m�v�szei olyan k�peket alkottak, amelyeket a Broadway b�rmely j�r�kel�je k�pes volt egy pillanat alatt felismerni: (…) mindazokat a remek, modern dolgokat, amelyeket igyekeztek minden �ron nem �szrevenni az absztrakt expresszionist�k.”

- Andy Warhol –

3. A pop-art

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az Egyes�lt �llamokban csak�gy, mint Eur�p�ban az absztrakt expresszionizmus diadalmaskodik. Egy id� ut�n ez az ir�nyzat lassan elvesz�ti kezdeti lend�let�t, �s az alkot�k n�melyike egyre ink�bb csal�dik benne. Az �j m�v�szi kifejez�sforma sz�m�ra teh�t a terep el� van k�sz�tve.

A pop-art megjelen�se nagym�rt�kben �sszef�gg Jasper Johns (sz�l.: 1930) �s Robert Rauschenberg (sz�l.: 1925), neodadaista m�v�szek munk�ss�g�val. Mindketten a popul�ris ikonogr�fi�b�l mer�tenek, amely az 1908-1910 k�z�tt nagyon akt�v Nem York-i Ash-Can School-t id�zi. Az 50-es �vekben ezek a m�v�szek ism�t mindennapi haszn�lati t�rgyakat visznek a m�v�szetbe. 1954-t�l kezd�d�en Jasper Johns Z�szl�k, C�lt�blk �s Sz�mok sorozatokat fest. Form�tumuk miatt nehezen d�nthet� el, hogy autentikus tabl�kr�l van-e sz�, vagy festm�nyekr�l. K�pein gyakran jelenik meg a sz�rke sz�n az�rt, hogy kiz�rjon mindenf�le �rzelmess�get. Johns k�vetkez� �tlete a konzervdobozokat �s m�s haszn�lati t�rgyakat imit�l� bronzszobrok k�sz�t�se. Viselked�se Marcel Duchamp (1887-1968) �s a dadaist�k munk�ss�g�t id�zi, a k�l�mbs�g annyi, hogy Johns szem�lyesen k�sz�ti el m�veit, m�g a dadaist�k az iparilag el��ll�tott k�sz dolgokhoz menek�ltek.

Robert Rauschenberg ugyancsak kapcsolatban van Duchamppal, ugyanis az �szak-karolinai Black Mountain College-ban tanul. 1953-t�l sz�mos koll�zst k�sz�t, amelyek gy�kerei a kubizmushoz �s Kurt SchWitters (1887-1948) munk�ss�g�hoz ny�lnak vissza. V�lem�nye szerint ez a technika fontos asszoci�ci�k, valamint rendk�v�l gazdag szimult�n ikonogr�fia l�trej�tt�t teszi lehet�v�. Rauscheberg az �n. combine paintings felfedez�je, aminek az a l�nyege, hogy k�l�nf�le t�rgyakat helyeznek festett fel�letre. Az � k�pei saj�tos, h�romdimenzi�s koll�zsok. Inspir�ci�ul szolg�l sz�m�ra a k�l�nf�le eszm�ket �sszekapcsol� sz�rrealizmus, �t mag�t viszont a ban�lis t�rgyak alkalmaz�sa miatt a dadaizmus k�zvetlen �r�k�s�nek tekintik. Johns �s Rauschenberg nem csak �tt�r�i a pop-artnak, hanem k�pvisel�i is.

3.1. A POP-ART NAGY-BRITANNI�BAN

A „pop” sz� eredet�vel kapcsolatban k�l�nf�le magyar�zatok sz�letnek. M�v�szi �sszef�gg�sben Angli�ban jelenik meg el�sz�r. Itt az angol „popular culture” meghat�roz�s r�vid�t�s�r�l van sz�. A kritikai irodalomba a fogalmat Lawrence Alloway viszi be, agy hat�rozva meg azon m�v�szek viselked�s�t, akik kritikusan viszonyulnak a t�megt�j�koztat�si �s t�megfogyaszt�si eszk�z�k popul�ris kult�r�j�nak sztereot�pi�ihoz. Az �tvenes �vek k�zepe t�j�n a „pop” meghat�roz�s olyan st�lust jel�l amely meglehet�sen sz�lesk�r�en kapcsol�dik a modern t�megkult�r�hoz.

Nem jelenhetett volna meg a pop-art Angli�ban az Independent Group n�lk�l, amely 1952-ben alakult meg a londoni Institute of Contemporary Art keretein bel�l. A csoport tagjai �s n�vad�i: Richard Hamilton �s Eduardo Paolozzi (fest�k), Reyner Banham (m�v�szett�rt�n�sz, m�kritikus), Alison �s Peter Smithson (�p�t�szek), valamint a fot�s Henderson. Rendszeresen szerveztek tal�lkoz�kat, amelyek sor�n vitatkoznak az eddig mell�z�tt t�m�kr�l, mint p�ld�ul a g�pkocsi, a kibernetika, vagy a rock and roll. A csoport sz�mos m�v�szi rendezv�nyt szervezett eg�szen 1956-ig. Legfontosabbnak az utols� m�v�szi v�llalkoz�suk bizonyult, a „This is Tomorrow” (1956), amelynek sor�n el�ker�ltek a pop-art alapvet� t�m�i: a rekl�m �s a m�diumok szt�rjai. Ezt a ki�ll�t�st tekintik az �j ir�nyzat sz�let�se pillanat�nak. A tizenk�t csoportra osztott m�v�szek tizenk�t pavilonban befejezett szenzorikus t�rbeli szimul�ci�t hoznak l�tre. Tev�kenys�g�kben l�that� a k�l�nb�z� m�v�szeti �gak �s kifejez�si eszk�z�k �sszekever�s�nek sz�nd�ka. Ez a dadaist�k�hoz hasonl� aktivit�s fogja k�s�rni a pop-art jegy�ben m�k�d� m�v�szek minden cselekedet�t.

A ki�ll�t�s idej�n a kritika k�l�n�s figyelmet ford�t Richard Hamilton: Just What is itt hat Makes Today”s Homes so Different, so Appealing? C�m� k�pre Egy modern lak�sbels�ben szereot�p p�r l�that� – a test�p�t� kez�ben hatalmas nyal�k�val, amelyen nagybet�s „ pop” felirat l�that�, a kanap�n pedig sztript�zt�ncosn� �l. Ez a koll�zs a pop ikonogr�fi�ja, �s eszt�tikai alapjai t�m�r�t�s�nek kifejez�je. Megtal�lhat� itt a pop-artra jellemz� technika ( magn� �s porsz�v�), a rekl�m ir�nti �rdekl�d�s, hivatkoz�s a szexre, vonz�d�s a sztereot�pi�khoz, a l�tv�nyoss�gokhoz �s a k�preg�nyekhez, s mindez saj�tos, meglep� hangulatban, a m�fajok �s m�nemek �sszekever�s�b�l ered� humorral bemutatva. A t�megkult�ra, amely l�trehozta ezt a koll�zst, a korabeli sajt�b�l, a mindennapi „k�pekb�l” ered, ami v�rosi jelleg�.

A pop m�v�szet k�vetkez� hull�ma az �tvenek �vek v�g�n jelenik meg. K�pvisel�i els� sorban a Royal College of Art-b�l ker�lnek ki �s az 1959-ben rendezett „Place” ki�ll�t�s sor�n fedezik fel �ket. Itt els�sorban Richard Smith (sz�l.:1931) �s Peter Blake (sz�l.:1932) eml�tend� meg. Smith ismert szem�lyis�gek, vagy haszn�lati t�rgyak fot�it nagy�tja ki �s nagy, lapos, sz�nes foltokkal fedi be �ket. Blake fest�szete, amelyben a tin�dzser kult�ra domin�l, m�g �rthet�bb. Csakhamar megjelenik a pop m�v�szek harmadik nemzed�ke: Patrick Caulfield (sz�l.:1936), David Hockney (sz�l.:1937), Allen Jones (sz�l.:1937), Peter Philips (sz�l.:1939), Derek Boshier (sz�l.:1937), R.B. Kitaj (sz�l.:1932) �s Pauline Boty (sz�l.:1938-1966). �k Londonban jelenkezdnek 1961-ben, a nagy sikernek �rvend� „Joung Contem-poraries” ki�ll�t�s idej�n. T�bbs�g�k a Royal College of Art v�gztt n�vend�ke. Rendk�v�l soksz�n� fest�szet�ket az a nyomat�k hangolja �ssze, amit a rajzra helyeznek, amely ez�ltal egyre ink�bb l�that�, �s akad�mikus lesz. Ezek a m�v�szek azonban k�s�bb annyira elt�r� p�ly�t v�lasztanak, hogy ami kezdetben �sszek�t�tte �ket, az csakhamar elt�nik, maga a pop-art pedig ink�bb az Egyes�lt �llamokban fejl�dik, mint Angli�ban.

3.2. A POP-ART AMERIK�BAN

Amikor az amerikai pop-art a hatvanak �vek elej�n sz�letik, �ppen akkor, amikor angol v�ltozata lemen� szakasz�ma �rkezik. Annak ellen�re, hogy nem t�ls�gosan t�r el a brit v�ltozatt�l, az amerikai pop-art m�sf�le m�v�szi fejl�d�s eredm�nye, m�sok felbukkan�s�nak az okai is. Angli�hoz hasonl�an az amerikai pop-art mot�vumai a h�tk�znapi �letre, a technik�ra, a sorozatgy�rt�sra, a m�di�ra �s annak term�keire utalnak, mindamellett sokkal kritikusabb �s politikailag elk�telezettebb, m�g az amerikai m�v�szek meg�llnak a val�s�g bemutat�s�n�l, nem t�madnak �s nem v�dolnak.

Az 50-es �vek v�g�n John Cage (1912-1992) hat�s�ra az amerikai pop-art meghat�roz� eleme a heppening. Ez az �lland�an k�s�rletez� zeneszerz� hirdeti az emberi tev�kenys�g k�l�nb�z� ter�letei k�z�tt megl�v� hat�rok megsz�ntet�s�nek sz�ks�gess�g�t, �s ami ezzel egy�tt j�r, hogy be kell vinni a m�v�szetbe a hat�rain k�v�l es� elemeket. K�l�n�sen nagyra tartja a koll�zsokat, a zajok alkalmaz�s�t a zen�ben, valamint a t�rgyak haszn�lat�t a fest�szetben.

1960-ban Oldenburg l�trehozza a The Car Crash-t, mik�zben olyan benyom�st kelt, amint amit g�pkocsibaleset idej�n lehet �t�lni. Eur�p�ban a happeningek k�s�bb jelennek meg �s absztraktabb jelleg�ek. Sokkal kev�sb� j�t�kosak, extr�m helyzetekre koncentr�lnak, amelyeket sokszor nem lehet sem t�rsadalmilag, sem eszt�tikailag elfogadni.

1960-ban a pop-art legjelent�sebb alakja Andy Warhol (1928-1987) kezdi el a Coca-col�s �vegek-kel a mindennapi haszn�lati t�rgyak, ipari term�kek, vagy rekl�mmot�vumok bemutat�s�t. K�s�bb bevisz fest�szet�be k�preg�nyr�szleteket, �pp �gy, mint ahogy mint az amerikai pop-art m�sik fontos alkot�ja, Roy Lichtenstein (1923-1997). Oldenburg viszont gipszb�l, m�anyagb�l, vagy textilb�l k�sz�t hatalmas, h�romdimenzi�s, tart�s, vagy rugalmas strukt�r�kat. K�sz�t t�rgyakat eredeti m�ret�kben is.

Az amerikai pop-art els� ki�ll�t�sai 1960-ban hat�rozott ellen�rz�seket v�ltanak ki a n�z�kben. A kritikusok nem fogadj�k el a m�v�szeti szf�r�ba tartoz�nak az �ltaluk ezid�ig megb�lyegzett fogyaszt�i t�rsadalmat. Egyesek azonban kit�rnek ebb�l �s a pop-�rtot akkor kezdik komolyan venni, amikor a Nem York-i Museum of Modern Art a koll�zs �s az assemblage technik�kat bemutat� ki�ll�t�st rendez (1961). Ismert �s h�res m�v�szek mellett megjelennek itt a pop alkot�k fiatal nemzed�keinek tagjai. A k�vetkez� �vben a soron k�vetkez� – ez�ttal az �j realist�k munk�ss�g�t bemutat� ki�ll�t�s megszil�rd�tja a pop-art szerep�t a m�v�szett�rt�netben. Ez az ir�nyzat a hetvenes �vekben is akt�v marad. A k�vetkez� �vtizedben is megtal�lhat� lesz n�h�ny m�v�sz munk�ss�g�ban.

3.3.ANDY WARHOL (1928-1987)

Amerikai (USA) m�v�sz, a pop art legismertebb k�pvisel�je. 1928. augusztus 6-�n sz�letett Pennsylvani�ban. Apja b�ny�sz, majd k�m�ves, 1942-ben hal meg. A pittsburgi Carnegie Institute of Technologyban folytatott n�gy�ves tanulm�nyai �s m�v�szi diplom�j�nak megszerz�se ut�n, 1949-ben telepedett le New Yorkban, illusztr�ci�k �s a sajt�fot�k forma- �s mot�vumvil�g�t felhaszn�lva k�sz�tette el els� grafik�it �s v�szonra szit�zott k�peit a hatvanas �vek elej�n, amelyeket 1963-t�l a Factorynak (Gy�rnak) nevezett m�term�ben �ll�tott el� sorozatban. A Warhol v�zlatai alapj�n k�sz�lt sorozatokon sz�mos asszisztens dolgozik – t�bb mint 2000 m� k�sz�l k�t �v alatt! Az �l�nk, rik�t� sz�nek seg�ts�g�vel ugyanazon t�rgy, vagy er�szakos cselekm�ny, baleset l�tv�ny�nak a megism�tl�s�vel ezek a m�vek az emerikai civiliz�ci� illusztr�ci�j�v� v�lnak. Az irodak�nt is funkcion�l� Factory az underground kult�ra kultikus helysz�n�v� v�lt, itt gy�ltek �ssze Warhol "szuperszt�rjai", akikkel els� filmjeit k�sz�tette, itt m�k�d�tt a Velvet Underground rockzenekar, eg�szen 1968-ig, amikor Warhol - az ellene elk�vetett mer�nylet ut�n - feladta e nyitott �letform�t. Warhol a hatvanas-hetvenes �vek pop �s alternat�v kult�r�j�nak emblematikus alakj�v� v�lt, mik�nt az �ltala bevezetett m�v�szeti elvek �s m�dszerek is (a t�megkult�ra, a fogyaszt�i t�rsadalom term�keinek ikonn� emel�se; a g�pies "term�k-el��ll�t�s" mint alkot�m�dszer; a szerialit�s �s az egyedis�g/egy�nis�g �tk�ztet�se a szt�rcsin�l�s mechanizmus�ban stb.) mind a mai napig �j �s �j k�vet�kre tal�lnak. A m�v�sz 1987. febru�r 22-�n, New Yorkban hal meg. Magyarorsz�gon 1991-ben volt ki�ll�t�sa a M�csarnokban.

3.4.Campbell leves-konzerv – 1962 Andy Warhol

Campbell leveskonzerv (szerigr�fia) (l�sd. 7. k�pmell�klet) egyike azon korszak els� k�peinek, amelyben a doll�rokat �s a coca-col�s �vegeket �br�zol� alkot�sok k�sz�lnek. Egy hossz� sorozat eleme, amelyben m�sfajta levesek is megjelennek. Megv�ltozik a konzervek m�rete �s a mot�vum sz�ne, valamint az �br�zolt dobozok mennyis�ge is. Warhol gyakran k�sz�t teljes sorozatot is ugyanarr�l a mot�vumr�l. A mot�vum ism�tl�se az �br�zolt, iparilag gy�rtott t�rgyak m�sol�s�nak eredm�nye. Ennek az imit�ci�nak a hat�sa akkor a leger�sebb, ha a mot�vum ugyanazon a v�sznon ker�l t�bbsz�r bemutat�sra. Ezek a sorozatok Warhol m�v�szet�nek hat�rozott �talakul�s�r�l tanuskodnak. A kezdeti korszak stiliz�lt rajzst�lusa hely�t az egyszer� m�sol�s foglalja el: a kont�rok hat�rozottak, a kontrasztok er�sen hangs�lyozottak, a sz�nek leggyakrabban alapsz�nek, amelyek lapos foltokk�nt ker�lnek f�l a v�szonra. A Campbell leveskonzerv szine a v�szon teljes fel�let�t elfoglalja. A m�v�sz k�z�pre helyezi �s enyh�n fel�lr�l �br�zolja, hogy kiemelje h�romdimenzi�s jelleg�t.

3.5.Marilyn Monroe – 1964 Andy Warhol

Warhol egyik leggyakrabban ism�tl�d� mot�vuma Marilyn Monroe. (l�sd. 8. k�pmell�klet) Ez a t�ma a nagy szt�rokr�l 1962-ben elk�sz�tett portr�sorozathoz tartozik. Ezek a figur�k az amerikai sikrt�rt�net, valamint az olykor tragikus kimenet� t�rsadalmi felemelked�s – Mint Marilyn Monroe eset�ben akinek �ngyilkoss�g�t titok �vezi – megszem�lyes�t�i. Warhol k�pe alig p�r nappal a sz�n�szn� hal�la ut�n k�sz�l. Alakj�ban a m�v�szt nem a sexszimb�lum vonzza, hanem hogy a sz�n�szn� az amerikai t�rsadalom megtestes�t�je. Szerinte sz�ps�ge nem erotikus jelleg�, hanem k�pz�m�v�szeti. Monroe a Warhol �ltal leggyakrabban festett szem�ly. Arca munk�ss�ga egyik jelk�p�v� v�lik. Warhol sokszoros�tja a sz�n�szn� arc�r�l k�sz�lt k�peket, a soha be nem fejez�d� m�solat hat�s�t k�v�nja ezzel el�rni. Els�sorban a vizu�lis hat�s �rdekli, s nem a val�s�gh� �br�zol�sm�d. Az �l�nk, mer�sz sz�nek nem mindig felelnek meg a val�s�gnak, sz�nes foltokk�nt ker�lnek a v�szonra. A szerigr�fia alkalmaz�sa stiliz�lja a form�kat, egyben hangs�lyozza az arcok sztereotip hat�s�t.

Szerigr�fia: olyan grafikai technika, amely sablon seg�ts�g�vel t�rt�n� rajzol�sra eml�keztet. Lehet�s�get ny�jt a m� v�gtelen sokszoros�t�s�ra. A v�szonra fesz�tett, blokkol� anyaggal lefedett selyem al� – azoknak a kiv�tel�vel, ahol a rajz vonalai futnak – egy pap�rt helyeznek. Ezut�n kefe seg�ts�g�vel viszi fel a fest�ket, amely a selyemh�l� szabad szemein kereszt�l a pap�rra ker�l. A soksz�n� szerigr�fia annyi selymet ig�nyel, amennyi az alkalmazott sz�nek sz�ma.

3.6.�narck�p – 1967 Andy Warhol

Egy �vvel ennek az �narck�pnek a megfest�se ut�n Warholt megl�vik. A m�v�szen azonnal seb�szeti beavatkoz�st hajtanak v�gre �s a korh�zban k�t h�napig k�zd a hal�llal.

Warhol sz�mos �narck�p szerz�je. K�l�mb�z� alkot�i fant�zi�knak engedve szinte a v�gtelens�gig visszat�r ehhez a t�m�hoz. Az 1967-b�l sz�rmaz� �narck�p nem k�l�nb�zik az ebben a korszakban alkotott t�bbi portr�t�l. A felvett p�z nagyon egyszer� �s Warhol t�bb v�ltozatot k�sz�t bel�le. Domin�l a v�r�s �s a z�ld, er�s ellent�tben a komplementer sz�nekkel, melegekkel �s hidegekkel egyar�nt. A Montre�lban megrendezett Expo’67en Warhol hat ugyanolyan �narck�pet �ll�t ki. Saj�t arca sokszoros�t�s�nak t�nye az � felfog�s�ban nem egy devalv�ci�s folyamat. A t�rgyak, filmszt�rok, �llatok, aut�balesetek �s saj�t maga k�z�tti egyen�rt�k�s�g fel�ll�t�s�n�l az a t�ny vez�rli hogy ezen mot�vumok �sszess�ge �ltal�nosan ismert, �s n�pszer�.

4. A rajz tansz�k kifest�se

4.1. Tervez�s

P�r bar�tommal �gy gondoltuk, hogy a diplomamunk�nk gyan�nt valami olyat hozunk l�tre, ami �j, mer�ben elt�r az eddigiekt�l. �gy �rezt�k, hogy a rajz tansz�k �res, siv�r falait izgalmasabb� lehetne tenni. Ez�rt d�nt�tt�nk �gy, hogy a diplomamunk�nk nem lehet m�s, mint a rajz tansz�k falainak szekk�kkal val� kit�lt�se.

4.2. El�k�sz�letek

Mindenek el�tt besz�lt�nk L�rincz Zolt�n tansz�kvezet� �rral �s elmondtuk, mi k�z�s projekt�nk c�lja, mik az alapk�rd�sei, p�ld�ul miket �br�zoln�nk, milyen sorrendben k�vetkezzenek a k�pek. A tansz�kvezet� �r javaslat�ra – amivel mindenki felt�tel n�lk�l egyet�rtett – hogy a k�pek kronologikus sorrendben k�vess�k egym�st lentr�l f�lfel� haladva. Miut�n ezeket az alapk�rd�seket megt�rgyaltuk �s L�rincz tan�r �r is �ld�s�t adta az �tlet�nkre, elkezd�dhetett az �rdemi munka, amelyet gondos tervez�s el�z�tt meg. Mindenki aszerint v�lasztott, hogy mi az a t�ma, ami a hozz� legk�zelebb �ll. T�th Csaba tan�r urat felk�rt�k, hogy fel�gyelet�vel �s hasznos tan�csaival seg�tse kis csoportunk munk�j�t.

4.3. V�zlatok, tervek elk�sz�t�se

K�vetkezett a helysz�n felt�rk�pez�se �s a v�zlatok elk�sz�t�se, amit sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel k�sz�tett�nk el. A megfelel� tervek bemutat�s�val kezdhett�k csak el az �rdemi munk�t. Kisebb probl�m�nk az �llv�ny beszerz�s�vel ad�dott, de mivel ezt a probl�m�t is siker�lt kik�sz�b�ln�nk ez az akad�ly is elh�rult.

4.4. A k�pek elk�sz�t�s�nek folyamata

4.4.1. A technika

A k�pek szekk� technik�val k�sz�ltek. A fresk� �s a szekk� k�zti k�l�nbs�g abban �ll, hogy am�g a fresk�t friss vakolatra festik, v�zfest�kkel, amelyb�l a lassan kiv�l� kalcin azt�n v�kony �tl�tsz� r�teggel vonja be a festm�nyt, amelynek sz�nei �gy v�dettek �s �l�nkek maradnak, addig a szekk�n�l el�zetesen gondosan lekezelt, lemeszelt, lealapozott falra t�rt�nik a fest�s. Amely eset�nkben elt�rt a hagyom�nyos elj�r�st�l, mert a falat el�zetesen m�anyag alap� falfest�kkel kezelt�k. A falfel�let megvizsg�l�sa ut�n kijav�tottuk a felmer�l� hib�kat glettel� �s vakol�anyaggal. Azt�n a k�pek hely�t lealapoztuk m�anyag alap� m�lyalapoz�val, majd kezd�dhetett a munka.

4.4.2. Pop-art falfestm�ny el�k�sz�t�s�nek folyamata

Pop-art arck�pek elk�sz�t�s�hez (amelyet Andy Warhol egyik munk�ja inspir�lt) sz�ks�g volt t�rsaim fot�j�ra , melyet digit�lis f�nyk�pez�g�p seg�ts�g�vel a rajz tansz�ken k�sz�tett�nk el megfelel� f�nyforr�s ig�nybev�tel�vel, amely esetemben egy rajz tansz�ki reflektor volt. Majd az �gy elk�sz�lt k�peket sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel a Pop-art st�lusnak megfelel�en sz�nekre bontottam, amelynek koncepci�ja az volt, hogy mindegyik portr�t h�rom f�le sz�n alkotott.

4.4.3. A k�pek felfest�se

A pop-art portr�k felfest�se a k�pek falra t�rt�n� v�zlatos felrajzol�s�val kezd�d�tt. Miut�n a portr�k v�zlatai a falra ker�ltek, kezd�dhetett a k�pek sz�nekkel val� kit�lt�se. A fest�st Zefra diszperzi�s falfest�kkel �s annak sz�nez�keivel vittem v�ghez. A kidolgoz�st egy adott sziszt�ma szerint kezdtem el fel�lr�l lefel� az esetleges hib�k - mint p�ld�ul lecsorg� fest�k – ne k�ros�tsa a m�r elk�sz�lt k�p r�szeit. Miut�n elk�sz�lt a fels� h�rom portr�, amelyet �llv�ny seg�ts�g�vel siker�lt befejeznek, j�hetett az als� h�rom portr� sz�nez�se. A munka a m�r eml�tett sziszt�ma szerint folytat�dott a k�p elk�sz�l�s�ig. Majd k�vetkezhetett a felmer�l� hib�k korrig�l�s, p�ld�ul k�pek sz�leinek kiegyenl�t�se.

4.4.4. Hundertwasser falfestm�ny el�k�sz�t�s�nek folyamata 

A rajz tansz�k bels� ter�nek adotts�gait figyelembe v�ve k�ts�g sem f�rhetett hozz�, hogy a m�sik festm�nyem Hundertwasser k�p lesz. Miut�n megtal�ltam a megfelel� k�pet, elhelyeztem a sz�m�ra megfelel� helyre, elkezd�dhetett a k�p rajzzal t�rt�n� felv�zol�sa a falfel�letre. A k�p sz�nekkel t�rt�n� kit�lt�s�nek sziszt�m�ja - hasonl�an a pop-art k�pek fest�s�hez - fel�lr�l lefel� haladva t�rt�nt. Melynek folyam�n nagyobb sz�nfoltokat raktam fel. Majd ezeket a sz�nfoltokat egyre r�szletesebb�, konkr�tabb� tettem. Az �gy elk�sz�lt m� t�k�letesen beilleszkedett a rajz tansz�k hangulat�ba.